Amíg egyeseknek Franciaországról Párizs vagy a gazdag történelem jut az eszükbe, nekem a francia színészlegenda Louis de Funès. Számos film kötődik hozzá, így a felsorolásával nem foglalkoznék. Jónéhányat Magyarországon is kultikus szinten emlegetnek (pl Jákob rabbi kalandjai). Számomra Funès rengeteg örömteli percet okozott a vígjátékaival, így arra gondoltam összeszedem az öt kedvenc filmemet tőle. Fontos kiemelni, hogy minden filmben hatványozza a helyzetek komikumát zseniális arckifejezéseivel, így minden történetnél nem fogom kiemelni.

5. Oscar

Ez a film bizonyára sokaknak nem lesz ismeretlen, hiszen azonos címmel megjelent egy film, amelyben Sylvester Stallone alakította a főszereplőt. A történet nagyjából megegyezik Funès verzióban is. Itt a hősünket Barniernek hívják, egy jó módú üzletember. Az egyik beosztottja egyik szép reggelen bejelentkezik, hogy szeretné feleségül venni Barnier úr lányát. Hamarosan kiderül, hogy az illető egy félreértés miatt rossz lány kezét kérte meg. Ha ez nem lenne elég a távozó szobalány rossz bőröndöt vitt el, így összekeverve az értékes ékszereket, bankjegyeket és a női fehérneműket.

4. A fösvény

Ezt a művet eredetileg Molière írta 1668-ban. A történet egy rettentően zsugori alakról szól, aki a két gyermekét a nagy értékű hozományért akarja beházasítani. Ezzel szemben a főszereplő (Harpagon) egy nagyon fiatal, szegény lányt akar elvenni. A bonyodalmat az okozza, hogy a lány és Harpagon fia már szerelmesek egymásba. Eközben a Harpagonnak elrabolják az aranytallérral teli ládikáját és hatalmas bonyodalom kerekedik.

3. Horgász a pácban

A történet főszereplője Blaireau, aki egy orvvadász és orvhalász. Azonban a városkában, ahol az elejtett állatokat pénzé teszi teljes mértékben betiltották ezt a tevékenységet, persze ez Blaireaut nem zavarja. Azonban a városban mindenki tőle veszi a húst.  

2. Jákob rabbi kalandjai

Talán a Horgász a pácban és ez a két legismertebb Funès film. A történetben a főszereplő, Victor, egy meglehetősen rasszista figura, aki egy közlekedési balesetet szenvedett. Emiatt találkozik Mohamed Larbi Slimanenal, egy arab forradalmár vezetővel. Ő kényszeríti Victort, hogy menjen vele. Elmennek az Orly repülőtérre, azonban Farès ezredes, aki az arab kormánynak dolgozik utoléri őket. Ezért zsidó rabbiknak öltöznek, hogy elmeneküljenek, azonban egy zsidó család azt hiszi rájuk, hogy ők az a két rabbi, akikre várnak, hogy megérkezzenek Amerikából (ő lenne Jákob rabbi). Ebből mindenféle további bonyodalom lesz.

1. Egy kis kiruccanás

A cselekmény a II. világháborús Franciaországban történik, a német megszállás alatt. Egy angol bombázót kilőnek és a legénysége ejtőernyővel távozik. Segítségükre lesz két kissé szerencsétlen francia, egy festő és egy karmester. A problémát fokozza, hogy egy náci ellenes megmozdulásba is kerülnek, amely miatt fokozottan keresettek lesznek. Azonban mindenféle komikus szituációba keverednek mire eljuttatják az angolokat a szabad zónába.

     Összegzés

Ezek mellett lehetne említeni számos filmet is (pl: Szárnyát vagy combját, vagy a csendőr filmek). Mindegyik egy szórakoztató, könnyed vígjáték és alkalmasak egy fárasztó nap utáni lazításra. Funès színészi teljesítménye könnyedén megnevetteti a nézőt. Mindenkinek szívből tudom ajánlani a filmjeit akár egyedüli nézésre, akár családi vagy baráti filmezésre.

Isaac Asimovról valószínűleg mindenki hallott már. Ez nem csoda, hiszen a sci-fi egyik legnagyobb írójáról beszélünk, továbbá ő a science-fiction aranykorának egyik írója (Robert A. Heinlein és Arthur C. Clarke mellett). Nem csoda, hogy az Apple TV előállt Asimov legnagyobb művének, az Alapítványnak a megfilmesítésével. Azonban mi tartott eddig? A Dűnéhez hasonlóan nagyon nehezen feldolgozható műről beszélünk. Miért is? A könyv szinte végig egy adott szobában játszódik és beszélgetnek a politikai, illetve társadalmi helyzetről. Azokat a szereplőket, akiket megismerünk hamar eltűnnek, csupán említés szintjén térnek vissza (pl Hari Seldon).

Történet(vezetés)

Azt hiszem mondanom sem kell, hogy az Apple drasztikusan eltért a könyvektől, csupán ötletnek, inspirációnak használta. Az alapkoncepció maradt, amely a következő: a Galaktikus Birodalom hanyatlásnak indult, és erre ráébredve Hari Seldon kidolgozza az ún. pszichohistóriát, ami egy bonyolult matematikai tudományág, amellyel ki lehet számolni, hogy az embertömegek mit fognak cselekedni (persze ez nem jóslás, hiszen ezek csupán valószínűségszámítások). Ezt felhasználva Seldon létrehozza az Alapítványt, hogy a Birodalom összeomlását követő barbárság idejét lecsökkentse ezer évre és létrejöjjön a Második Galaktikus Birodalom.

Ezen és néhány karakteren kívül szinte minden megváltozott. Felvetül a kérdés, hogy ez jó volt-e? Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen jót tett a sorozatnak. A kemény vonalas Asimov rajongók is teóriázgathatnak, hogy az imént történt esemény mihez vezethet a könyvek alapján, azonban azok is izgulhatnak, akik nem ismerik az eredetik történeteket.

A történetvezetés jól sikerült, azonban szerintem a császárok szála sokkal érdekesebbre sikerült, mint az Alapítvány része. A Birodalom bukásának bemutatása érdekes kérdéseket és dilemmákat vet fel, mint például a fejlődés és a változás kérdése. Ezzel szemben alapítványi vonalon az évad második felét (annak is a végét) leszámítva túl sok érdekességet nem kaptunk. Azonban a történetírás javára azt is fel kell írni, ahogyan a géndinasztia behozásával áthidalták Asimov nagy időugrásait.

Színészek

A színészek közül csak Jared Harrist (Hari Seldon) és Lee Pacet (Brother Day) emelném ki. Amíg az előbbi nagyon jól hozta a könyvekből megismert, nyugodt matematikust, addig az utóbbi briliánsan hozta a császárt, akinek a célja a Birodalom békéjének és biztonságának fenntartása. A másik oldalon azonban Gaal Dornickot alakító színésznő (Lou Llobell) számomra inkább zavaró volt.

Látvány, hangulat

A sorozat hangulatára nem lehet panasz, a látványa gyönyörű. Meglátszik, hogy milyen nagy költségvetésű is a sorozat. A főcímen kívül Bear McCreary nem sok emlékezetes zenét hozott nekünk, de néhányszor voltak olyanok, amelyek ténylegesen hozták a történet monumentalitását és erejét is.

Összegzés

Összességében a sorozatnak van mit fejlesztenie (főleg alapítványi szálon), de ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a lassan kibontakozó történeteket, amelyekbe bele-bele van csempészve néhány társadalmi dilemma, de egyáltalán nem szájbarágósan.

Értékelés: 8/10